Nem fontos a közbizalom, mintha mi sem történt volna!
A Fővárosi Törvényszék döntése nyomán kedden visszaállították Völner Pál ügyvédi státuszát, így a vesztegetési per másodrendű vádlottjaként ismét folytathatja a praxisát. A korábbi igazságügyi államtitkár engedélyét még két éve függesztették fel, miközben az ügyészség nyolc év szabadságvesztést és a jogi pályáról történő végleges kizárást indítványozott vele szemben.
A döntés azonban azt is megmutatja, hogy a "rendszerben" a lojalitás súlya gyakran erősebb, mint az ügyvédi karba vetett közbizalom fenntartásának igénye.
Ilyen esetekben mikor állítható vissza a bűncselekménnyel gyanúsított ügyvéd státusza?
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy akkor, ha az eljáró bíróság mérlegelése szerint az érintett megélhetési érdeke nagyobb súllyal esik latba, mint az ügyvédi karba vetett közbizalom csorbulásának kockázata. Vagyis a törvény egyfajta arányossági tesztet ír elő: a bíró azt vizsgálja, mennyire indokolt a felfüggesztés fenntartása, illetve a társadalom jogba vetett bizalma sérülne-e attól, ha a gyanúsított az eljárás alatt tovább tevékenykedhetne. Ebben az esetben több önkormányzati és helyi szereplő támogató nyilatkozata is azt sugallta, hogy lenne igény Völner munkájára – ez pedig "jelentős" és "hathatós" érvként jelent meg.
A végére egy kérdést kellene feltennünk. Ha az 'újra praktizálás' ellen egy érv szólhat, mégpedig az, hogy megrendülhet a közbizalom a jogrendszerben ha egy potenciális elkövető ügyvéd tovább dolgozik, akkor vajon létezhet-e ilyen tetkintetben súlyosabb ügy?
Ha egy ilyen volumenű, az igazságügyi rendszer egészére árnyékot vető ügy sem számít elég súlyosnak a státusz ideiglenes megvonásához, akkor mégis miféle ügyvégi "elkövetés" esetén helyes fenntartani a felfüggesztést?
Vagy akkor a lojalitásról van szó? Hogy a rendszer védi az elkövetőit?
