Ez mindenkinél egyéni megfontolást igényel a mérlegelések után.
Sokan teszik fel a kérést, hogyan lehet jogi segítséget nyújtani a devizaalapú hitel elviselhetetlenre nőtt törlesztőrészleteivel kapcsolatban. Ritkán, de előfordulnak olyan esetek, ahol a hitelt nyújtó pénzintézet hibája eredményezi az ügyfél adósi helyzetének romlását, mert a pénzintézet úgy terhel valamilyen költséget az ügyfélre, vagy úgy képezi a hitel ügyleti kamatát, ahogy azt a hitelszerződés alapján nem tehetné. Az ilyen esetekben a bankkal folytatott kommunikáció - és elsősorban a hibát bemutató levél - általában elég ahhoz, hogy a pénzintézet a problémát észlelje és orvosolja azt.
Az esetek többségében azonban a devizaárfolyamok változása okozza a terhek növekedését, és ilyenkor nem egyértelmű a helyzet. Több eljárás indult már a pénzintézetekkel szemben annak igazolására, hogy a deviza alapú hitelszerződések egyes rendelkezései érvénytelenek.
Ezek között létezik olyan bírósági döntés, ami másodfokon, jogerősen is megállapította, hogy az adott ügyben támadott hitelszerződés azon kikötése érvénytelen, ami szerint a fizetendő törlesztőrészletek forint összegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyamon kell meghatározni, és a hitel nyújtásakor alkalmazott deviza vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztőrészletek számításakor is a hitelszerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal.
Az indokolás az, hogy a hitelnyújtás és törlesztés során nem történik tényleges deviza eladás és vétel, tehát nem nyújt a pénzintézet olyan szolgáltatást, amely ellenértéke a deviza eladási és vételi árfolyam különbözetében mutatkozik meg. Egy ilyen jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a pénzintézet a Kúriánál, ahol felfüggesztették a felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték.
Az EU Bírósága viszont elutasította a Kúria gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelmét, és úgy döntött, hogy az általános szabályok szerint eljárva vizsgálja meg a kérdést.
Amíg nem áll rendelkezésre egyértelmű jogi precedens, addig a banki devizahitel-szerződések nem egyedi, hanem általánosan alkalmazott elemeit támadó per kimenetele bizonytalan. Ez pedig visszatartja a devizahiteleseket a pereskedéstől, mivel a peres illeték a perben érvényesíteni kívánt követelés 6 %-a, de legalább 15 000 forint, és legfeljebb 1 500 000 forint.
Az anyagi gondokkal küzdő devizahiteles adós számára a peres illeték és a pereskedéssel együtt járó ügyvédi munkadíj fedezése nyilván problémát okoz. Van lehetőség illeték-feljegyzési jogot kérni a bíróságtól, amikor az illetéket nem kell megelőlegezni, de ha pervesztességre kerül sor, ezt és a perköltség egyéb elemeit a vesztes félnek meg kell kifizetni.
Lehet kérni a bíróságtól teljes költségmentesség engedélyezését is, és akkor nem kell megfizetni az illetéket és a perköltséget, ha elveszíti a pert, de az ehhez kapcsolódó feltételeknek kevesen felelnek meg, és ez nem mentesít a saját ügyvéd után felmerülő munkadíj megfizetése alól.
